SZEGEDI NYILATKOZAT

“Tegyünk a sokféleségért!” – fórum, 2011

teljes változat letölthető (PDF)

(A nyilatkozat a Tegyünk a sokféleségért! európai fórum február 26-i, szombati plenáris ülésen elfogadott változata)

Mi, húsz európai ország gazdálkodói és a mezőgazdasági biológiai sokféleség megőrzéséért és megújításáért küzdő emberek azért gyűltünk össze 2011. február 24-én, Szegeden, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Magyarországon, hogy kormányainkhoz, az Európai Unióhoz, valamint a Mezőgazdasági és élelmezési célú növényi genetikai erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény Irányító Testületéhez a jelen nyilatkozatot intézzük.

Az Európai Unió 2004. február 24-én ratifikálta a Mezőgazdasági és élelmezési célú növényi genetikai erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezményt. Az Uniónak a 7 év alatt nem sikerült a saját belső szabályozását az Egyezményben vállat kötelezettségekhez igazítania. Néhány nappal a hetedik évforduló után kerül sor az Egyezmény Irányító Testületének következő találkozójára Balin, ami alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk álláspontunkat.

Az európai civil társadalom szervezeteibe és hálózataiba tömörülő szervezett gazdálkodók, kertészek, kézművesek, fogyasztók és környezetvédők vagyunk. Több tízezer embert képviselünk, akik a legkülönbözőbb kulturális tradíciókat ápolják.

Kertjeinkben és szántóföldeinken megőrizzük a helyi  fajtákat és segítjük a mezőgazdasági biológiai sokféleség közös és helyben történő dinamikus kezelését.  Fontos szerepünk van a helyi változatok folyamatos megújításában, fejlesztésében, és a termelők közötti elterjesztésében. Segítjük és részt veszünk abban is, hogy ezek a helyi változatok elérhetőek legyenek a helyi fogyasztók számára.

Megállapításaink

Valahányszor az európai gazdálkodók elvetik termésük egy részét, olyan új szaporítóanyagokat hoznak létre, amelyek alkalmazkodnak a helyi környezethez és az éghajlatváltozáshoz. A helyi változatok újravetésével ugyanakkor csökkenthető a mezőgazdasági termelők vegyszerektől való függősége. Mivel a gazdálkodók által megőrzött vetőmagok mindig „megújuló” szaporítóanyagok, ezért ritkán homogének és a stabilok.

A közösségek által szervezett vetőmagcserék, a termesztéssel kapcsolatos helyi tudás átadása a vetőmagok megőrzésének és fenntartható felhasználásának garanciája. Meg kívánjuk őrizni a gazdálkodóknak a mezőgazdaság kialakulása óta ismert kollektív jogait a megtermelt vetőmagok megőrzésére, felhasználására és cseréjére. Kizárólag az „újra szaporítható” vetőmagok teszik lehetővé a mezőgazdasági biodiverzitás megújítását és bővítését, míg az újra nem szaporítható vetőmagok, így egyebek közt az F1 hibridek e sokszínűség eróziójának elsődleges kiváltó okai.

Felhívjuk a figyelmet az Európai Unió rendkívüli felelősségére, hiszen az Unió a Föld első számú élelmezési-mezőgazdasági hatalma. Az Európai Unió agrárpolitikája és szabályozása az ipari földművelést részesíti előnyben, elősegíti, hogy a piacokat egy maroknyi nemzetközi vállalat ossza fel egymás között. A közös mezőgazdasági politika és a harmadik országokkal folytatott fejlesztési politika támogatja az élelmiszerekkel kapcsolatos pénzügyi spekulációt és a földek monokultúrás használatát. Ez a hozzáállás pusztítja az agrár biodiverzitást.

Nem fogadhatjuk el az Európai Unió mezőgazdasági termelők jogait korlátozó szabályozását, amely arra terjed ki, hogy a gazdálkodók a fajtáikat ún. közös fajtajegyzékekbe regisztrálhassák, és a gazdálkodók jogdíjakat fizessenek a növénynemesítő vállalatok számára, valahányszor csak szaporítják a saját vetőmagjaikat; miközben ez a szabályozás általános gyakorlattá tenné a növények és állatok szabadalmi oltalom alá helyezését.

Ezért kötelességünknek érezzük, hogy az európai vetőmag-szabályozás felülvizsgálatáról napjainkban folytatott vitában kialakított álláspontunkat megismertessük a Nemzetközi Egyezmény Irányító Testületével.

A „Mezőgazdasági és élelmezési célú növényi genetikai erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezménnyel” kapcsolatban

Újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Egyezmény 5., 6. és 9. cikkelyei – amelyek a gazdálkodóknak a biodiverzitás megőrzésében és megújításában vállalt szerepét, és az ebből eredő jogaikat tárgyalják – meghatározó fontosságúak a jövő generációk mezőgazdasága és az élelmiszer-ellátása szempontjából.

Újra hangsúlyozzuk azt, hogy az 5. cikkben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy támogatják a termelőket és helyi közösségeket abban, hogy növényi génforrásaikat a földterületükön  őrizzék meg és gazdálkodjanak velük, valamint arra, hogy a szerződő felek lépéseket tesznek a génforrásokat fenyegető veszélyek minimalizálására, megszüntetésére.

Újra hangsúlyozzuk azt, hogy a 6. cikkben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy olyan szakpolitikai és jogi intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik a mezőgazdasági rendszerek sokszínűségének fenntartását, valamint a termelők érdekében megőrzik a fajták fajon belüli és fajok közötti változatosságát.  A 9. cikkelyben a szerződő államok kötelezettséget vállalnak a mezőgazdasági termelők jogainak védelmére és érvényesítésére. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a cikkelyek valamennyi termesztett fajra érvényesek, és valamennyi szerződő államot kötelezik.

Megállapítjuk, hogy a haszonmegosztás elképzelése kudarcot vallott abban, hogy akár a legkisebb mértékű anyagi erőforrást biztosítsa a termőterületen folytatott (on-farm) megőrzés számára, míg az ipari vetőmagok olyan vetőmagokból erednek, amelyeket a vetőmagokat nemesítő és megőrző gazdálkodók termőterületeiről ellenszolgáltatás nélkül gyűjtöttek be. Ehelyett a donor államok által mozgósított anyagi erőforrások túlnyomó része a Global Crop Diversity Trusthoz kerül, amely az ex situ megőrzést támogatja, és megfosztja az Egyezményt a saját működéséhez szükséges erőforrásoktól.

Megállapítjuk, hogy a kormányok számos akadályt gördítenek a termelők jogait kifejtő 5., 6. és 9. cikkely érvényesítésének útjába, é s helyette a génforrások cseréjét a multilaterális rendszer keretében igyekeznek megkönnyíteni. Mint a világ számos régiójában, Európában is a vetőmag-szabályozás csak az ipar érdekeit veszi figyelembe, és nem vesz tudomást a mezőgazdasági termelők jogairól.

Az Egyezmény 9. cikkelyének megfelelően, a mezőgazdasági termelők ahhoz fűződő kollektív jogainak tiszteletben tartása, hogy megóvják, felhasználhassák, cserélhessék és értékesíthessék  a termőterületük vetőmagjait és megőrizzék termesztési tudásukat, a legfontosabb feltétele annak, hogy lényegi módon hozzájárulhassanak a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez és fenntartható használatához.

Kérjük azt is Európai Uniótól és az Unió összes tagállamától, hogy ismerjék el, az európai gazdálkodók is hozzájárulnak a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez, és gondoskodjanak arról, hogy saját törvénykezésükben pozitív módon is megjelenjenek a mezőgazdasági termelők jogai:

- joguk ahhoz, hogy szabadon válasszák meg, nemesítsék és termeljék saját vetőmagjaikat (a genetikailag módosított vetőmagok kivételével), értékesíthessék az így nyert termést, függetlenül attól, hogy azok a nemzeti fajtajegyzékben regisztrált fajták, vagy sem;

- joguk ahhoz, hogy ellenszolgáltatás nélkül férhessenek hozzá az ex situ génbankok növényi genetikai erőforrásaihoz,

- joguk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termőterületen folytatott megőrzés, dinamikus gazdálkodás és nemesítés céljából cserélhessék és értékesíthessék ezeket a vetőmagokat. Így egyenlő elbírálást követelünk a növénynemesítő vállalatokkal, akik rendszeresen cserélik a fajtajegyzékben nem szereplő fajtákhoz tartozó növényi erőforrásokat.

- joguk ahhoz, hogy újravessék vetőmagjaikat a helyi körülményekhez való alkalmazkodás céljából. Rendkívül fontos továbbá, hogy explicit módon elismerjék, hogy a nemesítőkhöz hasonlóan a gazdálkodóknak is joguk van ahhoz, hogy szabadon és ellenszolgáltatás vagy jogdíj nélkül felhasználjanak bármely fajtát az abból történő nemesítés érdekében, függetlenül attól, hogy az ipari tulajdonjogi oltalom alatt áll-e.

-joguk ahhoz, hogy megvédjék vetőmagjaikat a genetikai szennyeződéstől és attól, hogy azokat szabadalmi oltalom alatt álló génekkel történő szennyezés által kisajátítsák.

Követeljük, hogy az újonnan bejegyzett fajták esetén kötelezően hozzák nyilvánosságra az alkalmazott nemesítési módszereket!

Követeljük, hogy tiltsák be a genetikailag „természetes úton be nem következő” módon (akár transzgenezissel, akár más, nem szabályozott genetikai átalakítási technológiával) módosított növények terjesztését szabad területen ! A GMO és nem-GMO kultúrák együttélése a gyakorlatban lehetetlen. Továbbá tiltsák be az élőlényekre bejegyzett szabadalmak valamennyi formáját !

Követeljük, hogy a növényekre bejegyzett szellemi tulajdonjogok, így a növényfajta-oltalom ne érintse a gazdálkodóknak az általuk megtermelt vetőmagok szaporításához és cseréjéhez fűződő jogát !

Követeljük, hogy az újonnan nemesített növények esetében a gyakorlatban is érvényesítsék azt az előzetes kötelezettséget, amely szerint a felhasznált növényi genetikai anyagok eredetét fel kell tárni !

Követeljük, hogy az Egyezmény 5. és 6. cikkelyeinek alkalmazásaként az EU és annak valamennyi tagállama támogassa olyan új agrárpolitika és kutatási közpolitikák elfogadását,

- amelyek támogatják a részvételi nemesítést, az újra szaporítható vetőmagok terjesztését és használatát, a termőföldi in-situ megőrzést, a gazdálkodók és kertészek által közösen vezetett helyi vetőmagbankokat, illetve a lokális tudások átadását;

- amelyek fékezik az újra nem szaporítható vetőmagok elterjedését.

A nemzeti agrárpolitikáknak figyelembe kell venniük az élelmiszer-önrendelkezés, a helyi kulturális örökség és teljesítmény megőrzéséhez fűződő jogokat. Ezek a jogok garantálják, hogy erőforrásokat értékesíteni lehet a helyi piacokon elősegítve ezzel a génforrások megőrzését és megújítását.

Ezeket a jogokat ki kell egészíteni azzal, hogy a törvényben pozitív módon elismerik a jegyzékbe fel nem vett, nem GM-fajták szaporítóanyagainak értékesítési lehetőségét.

Az Európai Unió jogszabályait (Tanács 98/95/EK irányelve és későbbi irányelvek), mely szerint tekintettel kell lenni a biotermelők érdekeire, és a biodiverzitás in situ megőrzésére, illetve a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajtakeverékek által támasztott igényekre, konkretizálni kell.  A fajtajegyzékbe történő felvétel lehetőségét meg kell nyitni a nem homogén, nem stabil fajta-populációk előtt is, amennyiben azok a biogazdálkodás, a biológiai sokszínűség megőrzése célját, vagy más konkrét célokat szolgálnak.

Mivel kormányaink mindeddig nem ismerték fel az ügy sürgősségét, újfent hangsúlyozzuk, hogy ma, hét évvel az Egyezmény aláírását követően, itt az ideje Európában a mezőgazdasági termelők jogainak határozott és halasztást nem tűrő érvényesítésének.

A GB4 találkozóval kapcsolatban

Kérjük, hogy az Európai Unió és az Egyezményt aláíró valamennyi szerződő fél, akik Baliban az Irányító Testület ülésén találkoznak, tegyék meg az 5., 6., és 9. cikkely megvalósulásához szükséges politikai lépéseket új finanszírozási mechanizmusok és megfelelő intézkedések nemzeti szintű életbe léptetésével. Különösen az Egyezmény finanszírozásával kapcsolatban tegyenek lépéseket, akár a rendszeres hozzájárulásokon, akár más alapon keresztül allokáljanak forrásokat a megőrzési tevékenységekre. Kérjük, hogy az EU tagállamai rendszeres támogatott alapot az Egyezmény adminisztratív működésének biztosítására.

Bár nagyra értékeljük azt a tényt, hogy egyes államok hozzájárulnak az Egyezmény pénzügyi alapjához, a  termőföldi megőrzés támogatása érdekében, elutasítjuk azt az elvet, amely szerint a finanszírozást kizárólag önkéntes alapon történik.

A kizárólag az ex situ megőrzést támogató Global Crop Trust Fund rendelkezésére bocsátott összegeket elérhetővé kell tenni a termőterületen folytatott megőrzés támogatására is, az ex-situ megőrzésre fordított kiadásokkal megegyező nagyságrendben.

Ismételten  felhívjuk a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos, hogy az Egyezmény keretében folytatott tárgyalásokba a mezőgazdasági biodiverzitás védelméhez hathatósan hozzájáruló gazdák szervezetei is bevonásra kerüljenek, mint ahogy ezt az Irányító Testület korábbi találkozói már elismerték.

Ezért azt kérjük, hogy teremtsék meg a kereteket, hogy az Irányító Testület által kezdeményezett párbeszédben és vitában a mezőgazdasági biodiverzitás termőterületi védelmével foglalkozó szervezetek is részt tudjanak venni. A részvétel feltételeinek kialakítása azon alapelveket kövesse, amely elvekben az államok megegyeztek az Élelmiszer-ellátás Biztonságával kapcsolatos reformok kapcsán, azaz a termelői szervezetek és a civil társadalom autonómiájának és önszerveződésének elvei alapján szerveződjön.

Felhívjuk továbbá a tagállamok kormányainak figyelmét arra, hogy fontos megteremteni azokat a garanciákat, amelyek szavatolják a mezőgazdasági biodiverzitás megőrzéséhez aktívan hozzájáruló termelők, gyakorlati szakemberek és fogyasztók aktív és hathatós részvételét.

A 6. cikkellyel kapcsolatban azt kérjük a kormányoktól, hogy támogassák a Titkárság javaslatát egy, a növények genetikai erőforrásainak fenntartható használatával foglalkozó ad hoc munkacsoport létrehozásáról, a civil társadalom aktív és hatékony részvételével.

A 9. cikkellyel kapcsolatban azt az álláspontot támogatjuk, hogy az IT/GB—4/11/Circ.1 dokumentum tartalmazzon útmutatás a termelők jogainak elismertetésére.

A nyilatkozat aláírása folyamatban van. Eddig aláírták:

Európai  Gazdálkodói Vetőmag Hálózat:

Réseau Semences Paysannes, Franciaország

Rete Semi Rurali, Olaszország

Red de Semillas “Resembrando e Intercambiando”, Spanyolország

Pro Specie Rara, Svájc

Arche Noah, Ausztria

Védegylet/Protect the Future, Magyarország

Más szervezetek:

Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), Magyarország

Ormánság Alapítvány, Magyarország

Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület, Magyarország

ÉTER KHE, Magyarország

Natúrháló, Magyarország

Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület, Magyarország

Centro Internazionale Crocevia, Olaszország

ACRA -Associazione di Cooperazione Africa America Latina, Olaszország

Associazione Italiana Agricoltura Biologica, Olaszország

Aegilops,Görögország

Oikodiktio, Görögország

Cifti-Sen - Gazdálkodói Szakszervezetek Szövetsége , Törökország

Tohum Izi Association, Törökország

Verein zur Erhaltung der Nutzpflanzenvielfalt VEN, Németország

Dachverband Kulturpflanzen- und Nutztiervielfalt, Németország

Confédération Paysanne, Franciaország

BEDE, Franciaország

Practical Action, Nagy-Britannia

Scottish Crofting Federation, Skócia

Berne Declaration, Svájc

Clubul Ecologic Transilvania, Románia

ELKANA, Grúzia

Latvijas Zemes draugi/Föld Barátai Lettország

FOLL’AVOINE, Franciaország

Camping Rural “Loma Taivilla” Casarabonela, Málaga -Spanyolország

La Unió de Llauradors i Ramaders, Pais Valencià- Spanyolország

Asociación de Consumidores/as Ecológicos/as de Castilla La Mancha ‘La Tierrallana’ -Spanyolország

Garden Organic, Anglia, Nagy-Britannia

EcoRuralis, Románia